Bemutatkozó
Bernát Ottilia vagyok.
1977-ben születtem Adán, Vajdaságban. Egészen fiatalon kerültem az "óhazába", 1992 óta Magyarországon élek.
1999-ben végeztem az ELTE óvodapedagógusi szakán. Óvó néniként megtapasztaltam, hogy milyen fontos a 3-7 éves korú gyerekek testi és művészeti nevelése és a természet szeretetére nevelés.
Már gyerekkoromban is fontos volt számomra a mese, a mozgás és a zene is. Felnőtté válásomat végigkísérte a tánc (orkesztika, körtánc, néptánc, NIA, különböző népek tánca, fátyoltánc), éneklés kórusban és a harcművészet (iaido, csi kung, jóga) és 1998-tól egy önkéntesekből álló báb- és meseszínház vezetése. A különböző formák mögött igyekeztem ugyanazt a lényeget látni: az önismeret és az akaraterő fejlesztésének lehetőségét. A mozgások és zenélés jótékony hatását tapasztaltam meg, és így vált belső igénnyé.
Fontosnak tartom a nevelésben, hogy a gyermek pillanatnyi állapotából, adottságaiból induljunk ki. Ha a megismerés megelőzi a feladatadást, hamar megtaláljuk a neki megfelelő nehézségű lépcsőfokot - a fejlődés következő lépcsőfokát. Módszereimben jellemző a játékosság, az elvarázsolás, a drámajátékok, így játékká téve a komoly feladatokat is.
1997 óta rendszeresen tartok báb- és meseprogramokat óvodás és kisiskolás korú gyerekeknek. 2001 óta rendszeresen táboroztatok.
A Hétmérföldes Oktatási Egyesület alapító tagja vagyok, amelynek célja az intézményes nevelés kiegészítése, segítése mind a gyerekek, mind a felnőttek (szülők, pedagógusok) oldaláról.
Ezért a szülőkkel, pedagógusokkal, pszichológusokkal, terapeutákkal karöltve létrehoztunk egy helyet, nevelési teret, hogy egy helyen találkozhassanak a hasonló célú törekvéseink. Így 2020 óta a Zugoly Nevelési Tér szakmai vezetője vagyok: sokszínű gyerekprogramokkal várok pedagógus-barátaimmal minden korosztályt a 16. kerület szívében. Egyedi foglalkozás-sorozataink és napközis táboraink élmény alapúak és a szociális készségeket is fejlesztik. Az intézményes óvodai, iskolai nevelést kiegészítő, játékos, lelket erősítő együttléteknek adunk helyet, alternatív napközbeni ellátási formában a Zugolyban.
Munkámon kívül filozófiai előadást tartok, meseelőadásokban és gyerektábor szervezésében is részt veszek az Új Akropolisz Filozófiai Iskolában (Kulturális Közhasznú Egyesület) mint tanuló, instruktor és önkéntes munka szervező.
Végzettségeim:
- ELTE (volt BTF) óvodapedagógus szak 1999.
- Kerekítő módszertani tanfolyam - foglalkozásvezető 2012.
- Erdei táboroztató - akkreditált képzés (Ökoforum Alapítvány) 2000. Sopron
- Mozgásprogram eltérő fejlődésmenet 3-8 éves korosztály számára - akkreditált továbbképzés (Tótszőllősy Tünde) 2013.
- Zene szeretetére nevelés, zenei tehetséggondozás - Alap Pedagógiai Központ 2020.
Céljaim...
Célom, hogy a gyerekek minél több mesét hallgassanak, ezzel egyben szeretném felhívni a szülők figyelmét is, milyen fontos a mesélés a fiatal korosztálynak. A mese hallgatása közben a fantázia szárnyál, a kíváncsiság felébred, a képzelet kitárul, a figyelem összpontosul. Mindenkiben a saját mesevilága kel életre.
Ez a belső kép-alkotás gazdagítja az ember lelki világát, képessé teszi a lehetetlen elképzelésére, a hősök akaraterejének átélésére és becsületes és bajtársias meseszereplők tetteinek lelki megtapasztalására. Észrevétlenül alakul az erkölcsi értékrend, ha jó mesékkel tápláljuk a lelket.
"Mert amikor a mesemondó a mese végén azt mondja a közösség tagjainak, hogy "Itt a vége, fuss el véle!", vagy "Holnap legyenek a ti vendégeitek!", netán "Aki nem hiszi, járjon utána!", nem tesz mást, mint arra szólít fel, hogy kezdjünk valamit a hallott történettel: vizsgáljuk meg a benne rejlő lehetőségeket, értsük meg a tanításokat, induljunk útnak, győzzük le a külső vagy belső ellenségeinket, azaz éljünk úgy, miként a hősök - és csináljunk mindent utánuk!" (Boldizsár Ildikó: Meseterápia, 98.o.).
